|
PÉCSI KÖTŐDÉSŰ CSILLAGÁSZATI LAPOK:
MAGYAR MŰKEDVELŐ ÉS ISMERETTER-
JESZTŐ CSILLAGÁSZATI LAPOK:
KÖZPONTI FINANSZÍROZÁSÚ CSILLAGÁSZATI
INTÉZMÉNYEK LAPJAI:
CSILLAGÁSZATI WEBÁRUHÁZAK:
|
|
|
|
|
A Naprendszer nagy- és törpebolygóiról készített, válogatott megfigyeléseim
A bolygók megfigyelése az 1990-es évek eleje óta az egyik legkedveltebb
elfoglaltságom. Érdekes követni a belső bolygók fázisváltozását, megfigyelni
a Mars sötét foltjait és világos pólussapkáit, a Jupiter gázörvényeit, vagy
éppen a Szaturnusz gyűrűjét.
A Naprendszerünkben jelenleg 8 nagybolygó és 3 törpebolygó kering a Nap
körül. A Nemzetközi Csillagászati Unió 2006. augusztusi határozata óta a
kisbolygó-övben keringő Ceres, valamint a Kuiper-övben keringő Plútó és Eris
törpe bolygó néven ismertek. Az Eris kivételével mindegyik bolygót
megfigyeltem már (a Plútót csak vizuálisan, a többit vizuálisan és
fotografikusan is).
|
|
|
|
|
|
|
|
|
I.
Válogatás a belső bolygókról (Merkúr,
Vénusz) készült megfigyeléseimből
|
|
|
|
|
|
|
|
|
II. A Marsról készített megfigyeléseim
Kis oppozíciós Mars-térkép
Megjelent az Astra 1999/3. számában - pp. 10-11.)
A fenti Mars-térképet 42 db, az 1993-as, 1995-ös és 1997-es távoli
oppozíciókor végzett Mars megfigyelésemből állítottam össze. Az észlelések
80/840-es és 102/820-as refraktorokkal készültek, 102-210×-es nagyításokkal
(néha narancs szűrővel).
Jelmagyarázat:
A= 8-10 intenzítású terület, B= 6,5-7 int., C= 6 int., D= 5
int., E= 4-4,5 int., F= 3,5 int., G= 3 int.
1.=Trivium Charontis, 2.=Elysium, 3.=Cimmerium Mare, 4.=Stymphalius Lacus,
5.=Tyrrhenum Mare, 6.=Alcyonius Nodus, 7.=Syrtis Minor, 8.=Iapygia, 9.=Syrtis
Major, 10.=Hellas, 11.=Serpentis Mare, 12.=Arabia és Moab, 13.=Sabaeus
Sinus, 14.=Ismenius Lacus, 15.=Meridiani Sinus, 16.=Margaritifer Sinus, 17.=Acidalium
Mare, 18.=Niliacus Lacus, 19.=Chryse, 20.=Erythraeum Mare, 21.=Nilokeras,
22.=Aurorae Mare, 23.=Tharsis, 24.=Solis Lacus, 25.=Phoenicis Lacus, 26.=Sireneum
Mare (Lacus=tó, Mare=tenger, Sinus=öböl)
A 2003-as nagy földközelség idején készített webkamerás képeim:
|
►
Solis Lacus (252/1276 reflektor + webcam, 2003. 09. 19.) |
 |
|
►
Mare Erythraeum (102/816 refraktor + webcam, 2003. 09. 21.) |
 |
|
►
Syrtis Maior (102/816 refraktor + webcam, 2003. 09. 21.) |
 |
|
►
Sinus Meridiani (252/1276 reflektor + webcam, 2003. 09. 30.) |
 |
|
►
Mare Cimmerium (102/816 refraktor + webcam, 2003. 10. 11.) |
 |
|
►
Mare Tyrrhenum (102/816 refraktor + webcam, 2003. 10. 11.) |
 |
|
►
Mare Cimmeium (252/1276 reflektor + webcam, 2003. 10. 15.) |
 |
A 2003-as Nagy Mars Oppozíciókor készített rajzaim:
|
►
A 2003-ban végzett rajzos megfigyeléseimből szerkesztett Mars-térkép |
 |
|
►
Mare Cimmerium 2005-ben (102/816 refraktor + webcam, 2005. 10. 27.) |
 |
|
►
Mars - A képen az Olympus Mons világos foltja is látszik! (252/1276 reflektor + webcam, 2005. 11. 04.)
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III. A Jupiter-típusú bolygók (Jupiter,
Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz) észlelése
|
► Az első Szaturnusz-rajzom
(1990. 10. 06., 80/840-es Zeiss AS refraktor) |
 |
|
► Az első Jupiter-rajzom
(1990. 10. 07., 80/840-es Zeiss AS refraktor) |
 |
|
► Először láttam részleteket a
Jupiter felhősávján (1990. 10. 13., 80/840-es Zeiss AS refraktor) |
 |
|
►
Szaturnusz (1990. 10. 14.,
80/840-es Zeiss AS refraktor) |
 |
|
► Először láttam a Nagy Vörös
Foltot a Jupiteren (1992. 02. 17., 80/840-es Zeiss AS refraktor) |
 |
|
►
A Neptunusz elmozdulása 1992. 07. 02-án
és 03-án. (80/840-es Zeiss AS refraktor) |
 |
|
►
Szaturnusz (1992. 09. 13.,
80/840-es Zeiss AS refraktor) |
 |
|
► Jupiter (1993. 05. 11.,
80/840-es Zeiss AS refraktor) |
 |
|
► Az Io hold és árnyéka Jupiter
korongján (1993. 06. 05., 152/900 newton) |
 |
|
► Jupiter (1993. 06. 09.,
152/900 newton) |
 |
|
► Jupiter Vörös Folttal
(1994. 05. 25., 80/840-es Zeiss AS refraktor) |
 |
|
► Jupiter (1994. 05. 25.,
80/840-es Zeiss AS refraktor) |
 |
|
► A Jupiter gyors forgása miatt
könnyen térképezhető. Ún. szalagrajzok szerkeszthetők az egyedi rajzokból.
Ilyet készítettem én is az 1994. május végi megfigyeléseimből (80/840-es
Zeiss AS refraktor) |
 |
|
► A Jupiter a Shoemaker-Levy 9
üstökös G, S. Q1 és H jelű becsapódási foltjaival (1994. 07. 21.,
80/840-es Zeiss AS refraktor) |
 |
|
► A Jupiter a Shoemaker-Levy 9
üstökös H és E jelű becsapódási foltjaival (1994. 07. 31., 80/840-es
Zeiss AS refraktor) |
 |
|
► A Shoemaker-Levy 9 üstökös
becsapódásnyomairól készített összegző ábráim, melyek megjelentek a Meteor
1994/9-es és 12-es számaiban |
 |
|
► Az
Uránusz és a Neptunusz alapobjektíves
fényképen (1994. 08. 31., 2/58 obj., Zenit 12XP) |
 |
|
►
Szaturnusz (1994. 09. 07.,
80/840-es Zeiss AS refraktor) |
 |
|
►
Az Uránusz mozgása az állócsillagokhoz
képest 1994. szeptemberében és októberében (80/840-es Zeiss AS refraktor
és 150/525 newton) |
 |
|
►
Az Neptunusz mozgása az
állócsillagokhoz képest 1994. szeptemberében és októberében (80/840-es
Zeiss AS refraktor és 150/525 newton) |
 |
|
► A Shoemaker-Levy 9 üstökös
becsapódása után majdnem egy évvel is látszott még a Jupiter légkörében a
kidobott sötét anyag - egy új sáv formájában (1995. májusi
megfigyelésekből szerkesztett sávrajz, 80/840-es Zeiss AS refraktor)
|
 |
|
► A Jupiter légkörében számos
légörvény van a Nagy Vörös Folton kívül is. Azonban ritka az olyan nagy és
sötét folt, mint ami 1995. májusában tűnt fel a NVF "előtt". Hossza a NVF-ét
is elérte, de sokkal keskenyebb volt. (1995. 05. 31., 80/840-es Zeiss AS
refraktor) |
 |
|
►
Jupiter-sávrajz az Ál Nagy Vörös Folttal (1995. 05.
31.,
80/840-es Zeiss AS refraktor) |
 |
|
►
Jupiter (1995. 06. 14., 102/816-os
Astrophysics Starfire apo refraktor) |
 |
|
►
Éléről látszik a Szaturnusz gyűrűje!
Patak Ákos 305/1525-as newtonjában halvány, vékony vonalként így is
megfigyelhető. (1995. 07. 25-26.)
|
 |
|
►
Ismét látszik a gyűrű. benne fényesebb
és halványabb szakaszok láthatók. Mintha követni lehetne a korong előtt is.
(1995. 09. 06-07., 102/816-os Astrophysics Starfire apo refraktor) |
 |
|
► Újra az élét mutatja a gyűrű,
így az én kis távcsövemmel nem látszik. (1995.
11. 21., 102/816-os Astrophysics Starfire apo refraktor) |
 |
|
►
A Szaturnusz gyűrűjére 15 éves periódussal
hol nagyobb, hol kisebb szögben látunk rá. A mellékelt rajzaimon jól
követhető a gyűrű "laposodása"
1990 és 1995 között (80/840-es
és 102/816-os refraktorokkal készült rajzok) |
 |
|
►
Jupiter (1996. 08. 02., 102/816-os
Astrophysics Starfire apo refraktor) |
 |
|
►
Jupiter (1996. 08. 26., 102/816-os
Astrophysics Starfire apo refraktor) |
 |
|
►
Szaturnusz (1996. 09. 30.,
102/816-os Astrophysics Starfire apo refraktor) |
 |
|
► A Jupiter az M22 gömbhalmaz
mellett (1996. 10. 01.,
102/816-os Astrophysics Starfire apo
refraktor, Zenit 12XP) |
 |
|
►
Jupiter fotó, hagyományos színes filmre (1997, 102 mm f/8 Astrophysics Starfire apokromát, okulárprojekció) |
 |
|
►
A III. évezred első Jupiter
megfigyelése. A legtöbb magyar állampolgártól eltérően 2001/2002
szilveszterkor én nem himnusz hallgatással és koccintással
köszöntöttem az új évezredet. Arra gondoltam ugyanis, hogy sokkal
emlékezetesebb és maradandóbb emléket nyújtanak a csillagászati
megfigyelések, amelyek két évezred határán készültek. A csillagos
égboltról csíkhúzós képet készítettem, ami a II. évezred utolsó öt és
a harmadik évezred első öt percét foglalja magában. Ez a fotó a
Naprendszeren kívüli világot bemutató lapomon is látható. Ugyanekkor
150/525-ös mini dobsonommal rajzot is készítettem a Jupiterről, 88×-os
nagyítással. A légköri nyugodtság igen rossz (3) volt, így az amúgy
sem bolygózásra teremtett távcsőben nehezen látszottak részletek a
sávokon belül. Csupán két rögöt és egy kivetülést láttam a NEB-ben,
valamint a Ganymedes árnyékát a déli poláris területen. De igazán nem
is a részletek száma volt fontos ekkor, hanem az, hogy a magam számára
megörökítettem, „befagyasztottam” az ezredváltás pillanatát. Így ez
nekem nem egy ellibbenő emlék csupán, hanem kézzel fogható rajz és
fotó marad. |
 |
|
►
Szaturnusz (102/820 Astrophisics Starfire refraktor + Philips webcam, 2005.
01. 06.) |
 |
|
►
Jupiter és a Galilei-holdak (102/820 Astrophisics Starfire refraktor + Philips webcam, 2005. 01. 06.).
A kép két különböző expozíciós idejű felvétel összemásolásával készült. |
 |
|
►
A Jupiter elfordulása 16 perc alatt (2005.
06. 21., 19:59 és 20:15 UT, 102/820 APO + Philips webcam) |
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IV. A törpebolygók
észlelése
|
► A Ceres elmozdulása az M54
gömbhalmazhoz képest 2001. július 26-án. (Ceres-1 = 1:30 NYISZ, 102/816
refraktor; Ceres-2 = 23:00 NYISZ, 150/525 newton) |
 |
|
► A Ceres az M54 gömbhalmaz
mellett (2001. 07. 26., 4,5/300 mm teleobjektív, 10 min és 9 min exp.) |
 |
|
|
|
|
|
|
