Köszöntöm!    Ön Gyenizse Péter honlapját olvassa.       Web: www.peter.gyenizse.hu       e-mail: gyenizse gamma.ttk.pte.hu

 

PÉCSI KÖTŐDÉSŰ CSILLAGÁSZATI LAPOK:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

MAGYAR MŰKEDVELŐ ÉS ISMERETTER- JESZTŐ CSILLAGÁSZATI LAPOK:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 KÖZPONTI FINANSZÍROZÁSÚ CSILLAGÁSZATI INTÉZMÉNYEK LAPJAI:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

CSILLAGÁSZATI WEBÁRUHÁZAK:

   

 

 

 

 Okkultációs jelenségek megfigyelése

 

Ekliptika "animáció"

 

 

Együttállás "animáció"

Az okkultációs jelenségek a Nap látszólagos égi pályája, az Ekliptika mentén zajlanak le. Ezen égi főkör neve az eklipsz = fogyatkozás szóból eredeztethető. Az Ekliptika voltaképpen a Föld pályasíkja, amit kissé emberközpontú módon a Naprendszer fősíkjának is neveznek.

 

A mezopotámiai csillagászpapok szerint ez egy égi gát, amit Marduk főisten hozott létre az istenek lakhelyéül. Később a görögök kristály szférákon vándoroltatták a planétákat, manapság már a Kepler- és Newton-törvények alapján magyarázzuk mozgásukat. A Nap, a Hold és a bolygók az Ekliptika környezetében haladva időnként elfednek csillagokat, sőt egymást is kitakarhatják a földi megfigyelő elől, így jönnek létre a különböző fogyatkozások, átvonulások és fedések.

 

A balra látható felső képen kiválóan kirajzolja az Ekliptika síkját a Vénusz - Mars - Jupiter - Hold (és a képen nem látható Szaturnusz) sor, amely az esti égen volt látható 1998. 01. 03-án. (4/28 obj., Olympus OM-1, Pécs)

 

A "bolyongó csillagok" legtöbb esetben nem fedik el egymást, csak közel kerülnek egymáshoz. Ilyenkor beszélünk együttállásról. A bolygók, a Hold és a fényes üstökösök  időnként látványos együttállásokat produkálhatnak fényes csillagokkal, vagy éppen csillaghalmazokkal. A bal alsó képen egy Hold - Jupiter - Mars - Szaturnusz - Fiastyúk (Pleiadok) - Hyadok együttállást láthatunk. (2000. 04. 06., 18:40 UT, Olympus OM-1, Pécs)

 

 

 

I. Nap- és holdfogyatkozások

 

A napfogyatkozások a legtöbb nép hiedelemvilágában baljós jelként szerepelnek. A megszemélyesített Égi Fényt valamilyen képzeletbeli szörny (sárkány, markoláb, démon, farkas, óriáskígyó) eszi meg. Az elsötétedésért a valóságban persze a Hold a felelős. Míg a Nap évi látszólagos mozgását az ekliptikán végzi, addig a Hold azzal 5,2 °-os szöget bezáró pályán kering. Ha égi kísérőnk újholdkor a két főkör metszéspontjában (a csomópontokban), vagy annak közvetlen környezetében tartózkodik napfogyatkozás zajlik le. A Föld egy bizonyos pontjáról részleges napfogyatkozás viszonylag gyakran, teljes és gyűrűs fogyatkozás jóval ritkábban figyelhető meg.

 

Amikor a Hold teleholdkor kerül az ekliptika és a holdpálya egyik metszéspontjába, holdfogyatkozás következik be. Ilyenkor a Föld árnyékkúpjába merül bele égi kísérőnk. A Föld légköre miatt a rávetülő árnyék pereme nem éles, sőt a légköri fénytörés következtében nem is teljesen fekete. Legtöbbször a teljesség alatt is látható marad vörösesbarna korongként. A „vérszínű” Hold évezredeken keresztül okozott pánikot és rémületet.

 

 

 

Részleges napfogyatkozás megfigyelése 1994. május 10-én. A fogyatkozás Marokkóból nézve gyűrűs volt. Hoffmann János vezetésével buszos expedíció indult az észlelésére, amin több pécsi amatőrcsillagász is részt vett. Az itthon maradók (mint én is) a Pécsi TV-toronyból figyeltük volna a részleges fogyatkozást, ha nem lett volna felhős az idő.

1.   A fogyatkozás előtti néhány percben még átsütött a Nap egy felhőmentes sávon (Zenit 12 XP + 2 db fókuszkétszerező + 135mm-es teleobjektív)   2.   Megfigyelők és érdeklődők a TV-toronyban I.
3.   Megfigyelők és érdeklődők a TV-toronyban II.      

 

 

 

Teljes holdfogyatkozás 1996. szeptember 27-én. A felvételek külön lapon tekinthetők meg a képre, vagy IDE kattintva.

 

 

 

Részleges napfogyatkozás megfigyelése 1996. október 12-én. A fogyatkozás 13:32 UT - 15:50 UT között zajlott. A Pécsi amatőrök a TV-torony teraszáról figyelték meg a jelenséget. A távcsövön keresztül készült képeim sajnos a napszűrő hibájából nem sikerültek, csak az alapobjektíves képek.

1.   A fogyó Nap "felhő-szűrőn" keresztül (Zenit 12 XP)   2.   Megfigyelők és érdeklődők a TV-toronyban
3.   A Dunántúli Naplóban megjelent felhívás a jelenség megfigyelésére      

 

 

 

Teljes holdfogyatkozás 1997. szeptember 16-án. A felvételek külön lapon tekinthetők meg a képre, vagy IDE kattintva.

 

 

 

Teljes napfogyatkozás 1999. augusztus 11-én. Erről a régóta várt, és hazánk területéről 2081-ig meg nem ismétlődő jelenség megfigyeléséről részletes beszámoló olvasható egy külön lapon, amely a jobbra látható képre, vagy IDE kattintva érhető el.

 

 

 

Részleges napfogyatkozás a pécsi TV-toronyból nézve 2003. 05. 31-én hajnalban. A felvételeket 4,5/300 Tessar teleobjektívvel, fókuszkétszerezővel, Olympus OM-1 géppel készítettem.

1.   A horizontközeli felhőkből előbukkanó Nap-sarló   2.   "Török félhold" alakú, fekvő Nap kel a Zengő lábánál
3.   Megfigyelők és érdeklődők I.   4.   Megfigyelők és érdeklődők II.

 

 

 

Teljes holdfogyatkozás 2003. november 19-én. A felvételek külön lapon tekinthetők meg a képre, vagy IDE kattintva.

 

 

 

Gyűrűs napfogyatkozás 2005. október 3-án. A jelenséget Spanyolországból figyeltem meg a Magyar Csillagászati Egyesület expedíciója keretében (mivel hazánkból csak részlegesnek látszott). A túráról és a fogyatkozásról részletes beszámoló olvasható egy külön lapon, amely a jobbra látható képre, vagy IDE kattintva érhető el.

 

 

 

Teljes napfogyatkozás 2006. március 29-én. Ennek a fogyatkozásnak a megfigyelésére a Pécsi Tudományegyetemről indítottunk expedíciót Törökországba. A túráról és a fogyatkozásról részletes beszámoló olvasható egy külön lapon, amely a jobbra látható képre, vagy IDE kattintva érhető el.

 

 

 

Részleges holdfogyatkozás 2006. 09. 07-én. A felvételt 150/525-ös mini dobsonba "belekattintva" készítettem Nikon L4 kompakt digitális fényképezőgéppel.

 

 

 

 

Teljes holdfogyatkozás színei és a Föld árnyéka 2007. 03. 03-án. A felvételt 150/525-ös mini dobsonba "belekattintva" készítettem Nikon L4 kompakt digitális fényképezőgéppel.

 

 

 

Részleges holdfogyatkozás 2008. augusztus 16/17-én. A felvételek külön lapon tekinthetők meg a képre, vagy IDE kattintva.

 

 

Félárnyékos holdfogyatkozás 2016. szeptember 16-án 19 óra 58 perckor (készült: Lumix FZ72 ultrazoomos fényképezőgéppel).

 

 

 

 

 

II. Merkúr- és Vénusz-átvonulások

 

A Napfogyatkozáshoz hasonló jelenség jön létre abban az esetben is, amikor a két belső bolygó kerül a Nap és a Föld közé. Ezek a Merkúr- és Vénusz-átvonulások. Mivel az éjszakai oldalukat mutató bolygók ekkor is igen távol vannak a Földtől, ezért a Nap korongjának csak egy kis részét takarják ki. Először Edmund Halley mutatott rá arra, hogy az átvonulások megfigyeléséből kiszámítható a Nap-Föld távolság. Ebből a célból végezték világhírű megfigyeléseiket Hell Miksa és Sajnovics János is Vardø szigetén 1769-ben. A Merkúr évtizedenként egy-két alkalommal, a Vénusz évszázadonként kb. kétszer lép a Nap korongja elé. Nemzedékünknek nagy szerencséje van, ugyanis 2004. június 10-én  és 2012. június 6-án is láthatunk Vénusz-átvonulást.

 

 

 

A Merkúr átvonulása a Nap előtt 2003. május 7-én. A jelenség egész Magyarország területén jól megfigyelhető volt. Mi a Mecseki Planetárium udvaráról észleltük. Az ott készített képeim egy külön lapon tekinthetők meg, amely a jobbra látható képre, vagy IDE kattintva érhető el.

 

 

A Vénusz átvonulása a Nap előtt 2004. június 8-án. A ritka jelenséget ismét a Pécsi Planetárium udvaráról figyeltük meg. Az ott készült felvételeim egy külön lapon láthatók, amely a jobboldali képre, vagy IDE kattintva érhető el.

 

 

 

III. Csillag- és bolygófedések

 

A Hold és a bolygók az ekliptika környezetében haladva időnként elfednek csillagokat, sőt egymást is kitakarhatják a földi megfigyelő elől. Először Arisztotelész jegyezte fel a Kr. e. 4. században, hogy a Hold elfedte a Marsot. Ebből a tudós levonta azt a következtetést, hogy a bolygóknak messzebb kell lenniük a Földtől, mint a Holdnak.

 

 

A Hold elfedte a Spicat (alfa Virginis) 1995. március 19-én.  Az alábbi képsorozat az árnyékban lévő holdperemtől való távolodását mutatja a csillagnak. A képek 102 mm-es f/8-as Astrophysics refraktor primer fókuszában készültek, Olympus OM-1 géppel, diára.

1.   Kilépés 00:12:58-kor   2.   A Hold távolodik. Az égitestek helyzete  kb. 10 perccel a kilépés után
3.   A távolságuk a kilépés után kb. 20 perccel   4.   Az előbbi képekből készített .gif animáció (298 KB)

 

 

 

A Hold elfedte az Aldebarant (alfa Tauri) 1996. október 01-én. A belépés 20:45:04 UT-kor, a kilépés 21:37:00 (?) UT-kor zajlott le Pécsen. A mellékelt kép a kilépés után 5 perccel mutatja a Hold és a csillag helyzetét fátyolfelhőn keresztül.

A mellékelt fotó 102/816 Astrophysics refraktorral, fókuszkétszerezővel készült, Olympus OM-1 géppel, T-Max 400 negatívra.

 

 

 

A Hold elfedte a Szaturnuszt 1997. november. 12-én 1:36 UT körül. Sajnos csak a belépés látszott (a kilépés előtt lenyugodott a két égitest), de az is csak 9 fok magasan, nyugtalan légkörön keresztül. A mellékelt fotók 102/816 Astrophysics refraktorral, fókuszkétszerezővel készültek, Olympus OM-1 géppel, T-Max 400 negatívra.

1.   A bolygó még távolabb a holdperemtől, nyugodtabb légkörben   2.   A fedés, horizontközelben.

 

 

A Hold elfedni készül az Aldebarant (alfa Tauri) 1998. február 05-én. Belépés: 18h 23m 00-13s UT között, kilépés: 18h 58m 27s UT-kor. (102/816 APO, Olympus OM-1, Pécs)

 

 

 

Hold-Szaturnusz fedések 2001-ben (A beszámolóm megjelent az Astra 2002. évi 1. számában, 6. oldal)

 

A tavalyi év utolsó két hónapjában kétszer is megfigyelhettük ama ritka jelenséget, hogy a Hold „ráment” a Gyűrűs Bolygóra. A két nevezetes nap november harmadika és december elseje volt.

A novemberi alkalommal minden körülmény kedvezőbb volt. Az ég teljesen tiszta, az átlátszóság és a nyugodtság jó volt és maga a jelenség is koraeste zajlott le, hétvégén. A jelenséget az aranyhegyi dűlői udvarunkból figyeltük meg öten, két távcsővel. Ropoli Laci 150/750-es Soligor newtonja és e sorok írójának 102/820-as lencsése jól mutatta az „égi karambol” előkészületeit, majd lezajlását. Rajtunk kívül még Dr. Básthy Magdolna, Nagy Judit és Nagy Zoltán is követte a jelenséget. Mindannyiunknak feltűnő volt a Hold gyors mozgása, amikor a Szaturnusz felé haladt ill. tőle távolodott. A jelenség olyan gyorsan zajlott le, hogy a nézelődés mellett mérésekre és fényképezésre alig maradt időnk. Két időpontot rögzítettünk csupán DCF óra segítségével:

a teljes eltűnés időpontja: 22h 01m 16s KÖZEI ill.

a teljes kilépés időpontja: 23h 09m 05s KÖZEI volt.

Az utóbbi kissé bizonytalan, mivel a mérés a távcsőre szerelt fényképezőgépen keresztül történt. Ugyanis számos fotót is készítettünk a jelenségről.

A Szaturnusz kilépése a Hold mögül (102/816 L, fókuszkétszerező, közgyűrű, Kodak 400 dia, Olympus OM-1, Gyenizse P.):

December első óráiban is megismétlődött a jelenség, bár a körülmények rosszabbak voltak. Előtte való este az ég felhős volt, így szó szerint borús hangulatban vártam a hajnali jelenséget. Néhány órás alvás után fél négykor keltem és nagy meglepetéssel konstatáltam, hogy az ég többé-kevésbé derült. Pécs fölött ismét létrejött a Mecsek és az északi szél kölcsönhatásából származó felhőlyuk, amin csak néha száguldott át egy-egy felhőfoszlány. A nyugodtság és az átlátszóság természetesen elég rossz volt, a kép folyamatosan hullámzott a 150/525-ös newtonban (105×) és szabad szemmel alig látszott néhány csillag. Ebből következően a jelenségnek csupán látványértéke volt, mivel pontos mérésre nem volt mód. Talán még az első és utolsó kontaktus volt nagyjából korrekten mérhető:

a gyűrű először érinti a Holdat: 03h 48m 35s KÖZEI

a gyűrű utoljára érinti a Holdat: 04h 52m 44s KÖZEI.

Gyenizse Péter

 

 

 

Hold-Vénusz fedés és Jupiter együttállás 2008. december 1.

2008. december 1-én délután felhős, csöpörgős időben értem haza. Pedig igen jó lett volna ha a napközbeni derült, tiszta égbolt maradt volna. Ekkor zajlott ugyanis a Vénusz Hold általi elfedése. Már az Egyetemről figyeltem a szürkületi égen a Hold-Vénusz-Jupiter együttállást, drukkolva, hogy ne érkezzenek meg az időjárás előrejelzésben szereplő esőfelhők. Sajnos mégis megjöttek.

Némileg kapkodva szereltem össze a teraszunk félig fedett része alatt a 102/820-as lencsés távcsövemet. A pakolás, keresgélés közben folyamatosan csöpörészett az eső, hol jobban, hol kevésbé. A fedés előre jelzett időpontja előtt 5-6 perccel sikerült ráilleszteni a tubus végére a fényképezőgépet is.

Ekkor mintegy varázsütésre elhúzódtak a felhők a Hold-Vénusz-Juriter trió elől. A látványuk leírhatatlanul gyönyörű volt! A tiszta, front utáni levegőben vakított a fényük. A Hold hamuszürke fénye kiválóan látszott a sötét tengerek foltjaival. A halványszürke rész mellett pedig ekkor már tőle alig elválasztható módon, vakítóan fénylett a Vénusz.

Ekkor sikerült vaktában néhány "kockát" rálőni a Hold-Vénusz párosra. Mikor elkezdtem beállítani az expozíciós időt és az érzékenységet a Canon 350D fényképezőgépen, már el is tűnt a trió egy vastag felhő mögött, meghiusítva a belépés megfigyelését. Szerencsére az egyik fénykép elég jól sikerült, sőt igen reálisan adja vissza a felhőfoszlányokkal tarkított látványt.

 
1.   A Hold-Vénusz-Jupiter trió a szürkülő égbolton, esőcseppek között   2.   Hold és Vénusz felhővel, két perccel a belépés előtt
3.   6-7 magnitudos csillagok is látszanak a felvételen      

 

Éppen átkoztam a felhők jó dolgát, amikor csörgött a telefon és Fábián Szabolcs kollégám jelentkezett az Ormánságból, Vajszló mellől. Ott éppen elvonult egy zápor és kiderült az ég. Elmondása szerint szinte vakítottak az égitestek, zavarták a vezetésben. Feltűnt neki a szoros együttállás és ezért hívott fel. Kérésemre megállt az autójával és élőben közvetítette mobiltelefonon át a jelenséget, a Vénusz halványodását, majd eltűnését. Sajnos akkor még nem volt a kezem ügyében a DCF óra, így nem tudtam az időpontot lejegyezni. Minden esetre nagyon irigyeltem Szabolcsot.

Felhívtam Keszthelyi Sanyit, hogy Reménypusztán milyenek a viszonyok, de "megnyugtatott", hogy ott is beborult az ég az első kontaktus előtt.

Pécs donátusi része fölött majd háromnegyed óráig vastag felhők húztak kelet felé, de kb. negyed órával a kilépés előre jelzett időpontja előtt kitisztult az aktuális égrész. Ekkor riasztottam gyermekeimet a látvány megfigyelésére. Balázs és Sári binokulárokkal felszerelkezve jelentek meg.

A kilépés teljesen zavartalanul megfigyelhető volt. A távcsőre szerelt fényképezőgépen keresztül 18:24:47 KÖZE-kor láttam felvillanni a Vénusz első sugarát. Balázs kb. 1 másodperccel később látta meg.

 
4.   Ismét megjelenik a Vénusz   5.   Kilépés II.
6.   Kilépés III.   7.   Kilépés IV.
8.   Kilépés V.   9.   Horizont közelében a refrakció már torzította a Hold alakját, az abszorpció pedig elvörösítette a színüket

 

GIF animáció a kilépésről (369KB).

 

A bolygó fénye gyorsan nőtt. Korongja kb. 18:26:30 KÖZEI körül vált el a Holdtól, de ez nagyon bizonytalan adat. Sajnos az alacsony magasság miatt a légykör nagyon nyugtalan volt. A kilépésről készült fényképek sem sikerültek éppen ezért teljesen élesre.

Minden esetre nagy élmény volt a három legfényesebb éjszakai vándor szoros közelségének, sőt fedésének megfigyelése. Nem vagyok elégedetlen az eredménnyel, mivel a felhők megjelenése után ennyire sem számítottam.

 

A felvételek 102/816-os Astrophysics refraktorral, valamint Canon350D fényképezőgéppel készültek.

 

Gyenizse Péter

(A beszámoló először a www.pecsi-csillagok.fw.hu lapon jelent meg.)

 

Vissza az oldal tetejére