13 óra 20 perc korú holdsarló észlelése – távcsővel
(Megjelent a Meteor 2004/12. számában - pp. 23-24.)
2003. augusztus 27-én hajnalban kiváló lehetőség nyílott az igen vékony holdsarló megfigyelésére. Az Évkönyv adatai már sejtették, hogy égi kísérőnk kedvező helyzetben lesz a Naphoz képest, ugyanis a 12 óra korú sarló a Nap előtt 52 perccel kel. Ilyen nagy időkülönbség csak akkor lehet, ha a Hold szinte a Nap „fölött” helyezkedik el (az azimutális koordináta-rendszerben), azaz az ekliptikától néhány fokkal északra van.
A nagy nap reggelén 3 óra NyISz-kor keltünk Vincze Iván barátommal, és kiautóztunk a Pécstől 5 km-re fekvő Pogány falu mellé, amely már a Baranyai-dombságon fekszik. A falu fölötti dombhátról nézve a K-i horizontot alig takarják tereptárgyak, és ha légköri viszonyok is megfelelőek, akkor innen jól lehet holdsarlóra vadászni. Szerencsénkre az említett hajnalon az átlátszóság és a nyugodtság is jó volt (4-es, illetve 6-os), sőt a repülők sem húztak a légifolyosón kondenzcsíkot. Az igen nehezen megtalálható objektum keresésének elősegítéséhez egy 7×50-es Zeiss binokulárt és egy 102/820-as apokromatikus refraktort vittünk magunkkal (az utóbbi egy Gemini 40-es GOTO mechanikán foglalt helyet). Az észlelőhely elfoglalásával és a felszerelés beüzemelésével kb. fél 5 felé végeztünk. A még meglévő fél óra szabadidőnkben a Szaturnuszt, a Marsot és néhány fényesebb kettőst és mélyeget nézegettünk a gyorsan világosodó égen.
Az évkönyv által előre jelzett holdkelte időpontjában (5:03 NyISz) a GOTO funkció segítségével ráálltunk a sarló feltételezett helyére. Azonban a 35 mm-es erfle okulár több mint 2°-os látómezejében csak a szemközti dombok tűntek fel fákkal, bokrokkal és a Pécs felé suhanó autók lámpáival. Mintegy 10 perc múlva már a dombtető is bekúszott a motor által hajtott távcső okulárjába, de a 1,5-2° vastag koszcsíkban nem látszott a Hold. Felváltva pásztáztuk a látóhatárt, felváltva binoklival és távcsővel, de hosszú, néma percek teltek el eredmény nélkül.
És végre! 5 óra 23 perckor egy kevésbé piszkos területen sejthetővé vált az okulárban egy rövidke, vékony, sárgásfehér vonal – a holdsarló legfényesebb, vízszintesnek látszó, alsó szakasza! Kb. másfél fok magasan volt a domb fölött, így a rossz légkör igen megnehezítette a megfigyelését. Hangos tetszésnyilvánításunkat hallva a közeli kukoricás kabócái elhallgattak, míg a távolabb fekvő hétvégi kertek kutyái ugatni kezdtek.
A sarló látványa 05:48-kor, 102 mm-es f/8-as távcsőben, 54×-es nagyítással
Ahogy a sarló kikerült a szennyezett rétegekből, egyre meggyőzőbb látványt nyújtott a 10 centis apóban. A fordított állású LM-ben kissé megdőlve látszott a vékonyka ív. A szinte vízszintesen látszó alja (távcsőben a teteje) KL-sal is egyértelmű volt, a középső szakasza csak EL-sal volt sejthető, majd a megdőlt mások vége ismét jól látszott. Az ív hosszát összesen 70°-nak becsültük, amiből kb. 15°-ot tett ki a kiválóan látszó alsó rész. A nagyítást 23×-ról 54×-re növeltük, ezzel a látvány még egyértelműbb lett, sőt az íven inhomogenitások is sejthetőek lettek. Közben az ég egyre világosabb lett, a csillagok után a Mars és a Szaturnusz eltűnt a szemünk elől, bár ezt most nem bántuk, mert mással voltunk elfoglalva.
5 óra 50 perctől egyre nehezebben látszott a sarló 53×-os nagyítással is, többször el is veszítettük szem elől, de szerencsére újra és újra megtaláltuk. 6 óra 02 NyISz-kor megjelent a látóhatáron a Nap felső pereme, majd 6 óra 05 perckor a vörös, ovális korong teljes terjedelmében láthatóvá vált. A holdat 6 óra 06 percig láttuk, ugyanis ekkor egy pillanatnyi figyelemkihagyás után nem láttuk többé, elveszett. A holdsarló kora ekkor 13 óra 20 perc volt újhold előtt.
Sajnos a 43 percnyi nagytávcsöves láthatósága alatt sem 7×50-es binokulárban, sem szabad szemmel nem láttuk, még a beállított lencsés távcső mellett elnézve sem. Így szabadszenes rekord nem, „csak” távcsöves rekord született. Mivel a fényképezőgép keresőjében sem tudtunk megtalálni (élesre állítani) ezért fényképet sem tudtunk készíteni róla. A legközelebbi hasonló alkalomkor már tudjuk, hogy a különböző fókuszú okulárok és a fényképezőgép fókuszát előre be kell jelölni az okulárkihuzaton a zökkenőmentes átállás érdekében.
Reméljük lesz még az életünkben legalább egy ilyen jó lehetőség, amikor a mostani tapasztalatokkal felvértezve szélesebb körű megfigyeléseket is végezhetünk.
Gyenizse Péter