Köszöntöm!    Ön Gyenizse Péter honlapját olvassa.       Web: www.peter.gyenizse.hu       e-mail: gyenizse gamma.ttk.pte.hu

 

PÉCSI KÖTŐDÉSŰ CSILLAGÁSZATI LAPOK:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

MAGYAR MŰKEDVELŐ ÉS ISMERETTER- JESZTŐ CSILLAGÁSZATI LAPOK:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 KÖZPONTI FINANSZÍROZÁSÚ CSILLAGÁSZATI INTÉZMÉNYEK LAPJAI:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

CSILLAGÁSZATI WEBÁRUHÁZAK:

   

 

 

 

Légköroptikai és más szabadszemes jelenségekről készített megfigyeléseim

 

 

Az égbolton számos távcső nélkül is kiválóan megfigyelhető csillagászati jelenség is van. Sőt egyesekről elmondható, hogy puszta szemmel figyelhetők csak meg igazán. Régóta érdekelnek a halók, a szivárványok, a meteorok, a sarki fények, a színes napnyugták. Ezeket szerencsére egyszerű megfigyelni, nem kellenek hozzájuk bonyolult eszközök, maximum a szemünk, vagy egy normál fényképezőgép.

 

 

I. Légköroptikai jelenségek

 

 

I.A. Visszaverődési jelenségek:

- fényjáték (vízen),

- arany- és ezüsthíd (vízen),

- naposzlop,

- dicsfény.

 
► Naposzlop  2001. decemberében
► Már-már giccses aranyhíd a Balatonon (2005. augusztus, Nikon coolpix 5400)
► Aranyhíd a Balatonon (2005. augusztus, Nikon coolpix 5400)
► Aranyhíd az Atlanti-óceánon, a francia-spanyol határról nézve (2007. június 12.)
► Dicsfény látszik az árnyék-fejem körül a vizes fűből való fényvisszaverődés miatt (2007. október 7., Bled, Szlovénia)

 

 

I.B. Szóródási jelenségek:

- az égbolt kék színe,

- Tyndall-jelenség,

- krepuszkuláris és antikrepuszkuláris sugarak.

 
► A légköri szóródás miatt, ha egyes tárgyak pásztákra bontják a napfényt, akkor azok oldalról is megfigyelhetővé válnak a magas kontrasztviszonyok a miatt.  Ezt első tanulmányozójáról Tyndall-sugárnak nevezett érdekes jelenség. (1999, Olympus OM-1, 4/70 obj.)

► Tyndall-jelenség (2004)
► Tyndall-sugár Hegyátsálon (2005. június)
► Tyndall-szerű szóródási jelenség vízben - nem csak a levegőben alakulhat ki! (Horvátország, Krka NP, 2005. július)
► Tyndall-szerű jelenség a nosztalgiavonat füstjében 1. (Badacsony, 2005. augusztus)
► Tyndall-szerű jelenség a nosztalgiavonat füstjében 2. (Badacsony, 2005. augusztus)
► Az égbolt kék színe kiválóan látszott 2005. október 4-én, a Spanyol tengerparton. A Nap körüli udvar a kis páratartalom miatt minimális volt. (Nikon Coolpix 5400)f
► Függöny-szerű Tyndall-sugarak 2005. decemberben I. (Pécs, Nikon Coolpix 5400)
► Függöny-szerű Tyndall-sugarak 2005. decemberben II. (Pécs, Nikon Coolpix 5400)
► Ha a távoli hegyek pásztákra bontják a lemenő Nap fényét, akkor krepuszkuláris sugarakról beszélünk (Pécs, 2006. október)
► Repülőgép kondenzcsíkja árnyékot vet - hasonló mint a Tyndall-jelenség (Pécs, 2007. január)
► Krepuszkuláris sugarak (Pécs, 2007. május)
► Tyndall-sugár a Balaton partról nézve (Balatonfenyves, 2007. július)
► Tyndall-szerű szóródási jelenség szlovén fenyvesben (Bled, 2007. 10. 7.)

 

 

I.C. Törési (refrakciós) jelenségek:

- refrakció torzító hatása,

- zöldsugár,

- délibáb,

- szivárvány,

- haló.

 

► A fényes égitestek körül megfigyelhető 22, esetleg 44 fok sugarú színes körívek neve: haló. A szó görög eredetű, kerek területet jelent. Kialakulásukért a pehelyfelhőkben (cirrusz vagy cirrosztrátusz) lebegő hatszögletű jégkristály lapok és oszlopok a felelősek, melyekben legalább két felületen törik meg a fény.

A képen 22°-os naphaló látszik Peitl Tibi ökle körül az Osztrák Nemzetközi Távcsöves Találkozón. (1995. 09. 30., Olympus OM-1, 4/28 obj.)
► Az előző naphaló a turistaház fölött (1995. 09. 04., Olympus OM-1, 4/28 obj.)
► A légköri refrakció "ellapító" hatása kiválóan megfigyelhető volt az 1997. szeptember 16-i teljes holdfogyatkozás kezdetén, amikor a fogyásnak indult telehold még a horizont közelében tartózkodott (102/816 Astrophysics APO, Olympus OM-1, Pogány)
► Hold körüli 22 fokos haló, mellékholddal. A Holdtól jobbra a Jupiter fénylik. (1998. 10. 04., Olympus OM-1, 4/28 obj.)
► A szivárvány kialakulásáért a levegőben lebegő 0,05-2 mm átmérőjű vízcseppekben kialakult fénytörés és visszaverődés a felelős. A vízcseppbe be-, illetve kilépve a fehér fény színeire bomlik. A különböző hullámhosszúságú sugarak eltérő szögben törnek, ezért látjuk különböző színű sávokra bomlani a kb. 3 fok széles ívet. Az antiszoláris ponttal 40-42 fok szöget bezáró fő íven kívül megjelenhet egy fordított színsorrendű, másodlagos, 50-53 fok sugarú ív is, amelyet a vízcseppek belsejében kétszer visszaverődött sugarak hoznak létre. (Pécs, 2002, Olympus OM-1, 4/28 obj.)
► 22°-os naphaló. (2002. március, Olympus OM-1, 4/28 obj.)
► Dupla szivárvány-kezdemény kertváros felett (Pécs, 2002, 4,5/300 tele, Olympus OM-1)
► Dupla szivárvány-kezdemény kertváros felett (Pécs, 2002, 4,5/300 tele, Olympus OM-1)
► Melléknap 2005. márciusában Szekszárdon (Nikon Coolpix 5400)
► Halókezdemény és melléknapok Pécsről nézve, 2005. májusában (Nikon Coolpix 5400)
► A fenti képen szereplő jobb oldali melléknap látszólagos vándorlása a felhőfoszlányokon (Pécs, 2005. május, Nikon Coolpix 5400)
► Napnyugta előtti szivárvány a horvátországi Pirovac óvárosa fölött (2005. július, Nikon coolpix 5400)
► Dupla szivárvány a franciaországi Toulon mellett I. (2007. 06. 06.)
► Dupla szivárvány a franciaországi Toulon mellett II. (2007. 06. 06.)
► Szivárvány nő ki Áts Gellérték (amatőrcsillagász barátunk) házából (2005. december, Nikon coolpix 5400)
► Rendkívül fényes, teljes hosszában követhető dupla szivárvány, amely 2008. 07. 22-én volt látható Balatonfenyves-alsón, egy rövid zivatar után. Két képből összeszerkesztve. (Nikon coolpix 5400) Az ifjú Ropoli Barnabásnak ajánlva!
► Fényes, 306 fokos holdhaló 2016. január 20-án 19:45 UTkor (Pécs, Canon 350D)
► Fátyolfelhőn megjelenő fényes haló, belső szélén jól érzékelhető vörös színnel (Pécs, 2016. 01. 23.)

 

 

I.D. Elhajlási (diffrakciós) jelenségek:

- glória,

- irizáló felhő.

 

► Irizáló (színes) felhő (2003, Olympus OM-1, Pécs)

 

 

 

 

 

II. Más szabadszemes jelenségek

 

► Az 1993. augusztus 11. készült kép közepén egy perseida (a Perzeusz csillagkép felől érkező) meteor nyoma látható a Perseus OB-3 csillagtársulás (balra fent) és az M 34 nyílthalmaz (a meteornyomtól jobbra lefelé) társaságában. (Zenit 12XP, 2/50 Helios obj., Pécsvárad)

► A vékony holdsarló ívét a hamuszürke fény gyakran teljes körré egészíti ki. Ilyenkor a Hold árnyékban lévő oldalát látjuk, amit a Földről visszaverődött napfény világít meg sejtelmesen. (1995. 02. 01., Zenit 12XP, 2/50 Helios obj., Komló)
► Egy meteor és a Jupiter a Skorpió csillagkép irányában (1995. 05. 23., Zenit 12XP, 2/50 Helios obj., Komló)

► A Föld és ég közötti jelenségek közül az egyik leglátványosabb a hazánk földrajzi szélességéről csak ritkán látható északi fény (aurora borealis). A Napból, a napkitörések során nagy energiájú töltött részecskék felhői dobódnak ki, melyek a Föld magnetoszférájának ütköznek, majd a mágneses erővonalak mentén a légkör sűrűbb rétegeibe jutnak. Itt az oxigén és a nitrogén atomokat, illetve molekulákat ionizálják, fénylésre bírják.

Sarki fény 2003. november 20-án (4/28 obj., FUJI 400, Olympus OM-1, 4/28 obj., Pécs)

► Sarki fény 2003. november 20-án (4/28 obj., FUJI 400, Olympus OM-1, 4/28 obj., Pécs)
► Sarki fény 2003. november 20-án (4/28 obj., FUJI 400, Olympus OM-1, 4/28 obj., Pécs)
► Sarki fény 2003. november 20-án (4/28 obj., FUJI 400, Olympus OM-1, 4/28 obj., Pécs)
► Sarki fény 2003. november 20-án (4/28 obj., FUJI 400, Olympus OM-1, 4/28 obj., Pécs)
► A meteor-jelenséggel együtt a villámok is az éjszakai égbolton észlelhetők legjobban. Ezek az elektromos kisülések ellentétes töltésű zivatarfelhők, vagy a felhő és a felszín között zajlanak le. (2004, Olympus OM-1, 4/28 obj., Pécs)
► Az erős szelek sivatagi port szállítottak hazánk fölé 2007. májusában, ami barnára színezte a napnyugtákat I. (Nikon coolpix 5400)
► Az erős szelek sivatagi port szállítottak hazánk fölé 2007. májusában, ami barnára színezte a napnyugtákat II. (Nikon coolpix 5400)
► A fénykép 2006. május 25-én készült, amikor távcsöves megfigyelési gyakorlatot tartottunk az "Égboltismeret" tárgy keretében. Utólag vettem észre, hogy a kép szélén átment egy tűzgömb, vagy egy fényes műhold (Pécs, Nikon coolpix 5400)
► Napnyugta utáni fénylés 2006. szeptemberében (Pécs, Nikon coolpix 5400)
► Meteor tűnt fel az égen, miközben zseblámpával "fényírást" készítettem a spanyolországi gyűrűs napfogyatkozás expedíción (2005. 10. 02., Nikon coolpix 5400)

 

 

Itt lesznek majd megtekinthetők a szabadszemes témakörben írt kedvenc cikkeim.

 

Vissza az oldal tetejére