Napról és Holdról készített megfigyeléseim

Az első megfigyelői korszakom (kb. 1988 és 1993 között) legfontosabb célpontjai a Hold különböző felszínformái voltak. Ez az orientálódás csak részben magyarázható Égi Kísérőnk könnyebb észlelhetőségével. Mint földrajz iránt érdeklődő embert mindig lenyűgözött ennek az égitestnek a jól megfigyelhető morfológiája (főleg a dómok és a különböző eredetű völgyek a kedvenceim).

Folyamatosan vadászom az újhold előtti és utáni vékony holdsarlókat is, ugyanis a minél "vékonyabb" sarló megpillantása nemes verseny a műkedvelő csillagászok között. Eddig szabad szemmel 15 óra 54 perces, távcsővel 13 óra 20 perces Holdat észleltem, ami hazánkban a legjobb eredmények közé tartozik.

A hiedelmekkel ellentétben nem csak távcsővel, hanem szabad szemmel is látgatók részletek a Hold felszínén. Szürkületben megfigyelve Égi Kísérőnket a tompán fénylő felszínen és szélén a tengerek foltjain kívül sugársávokat, krátereket, hegységeket is észre vehetünk. A szabad szemmel készített Hold-térképem és a megfigyeléssel kapcsolatos élményeim a lap alsó felében láthatók, olvashatók.

A Napot a megfelelő szűrővel is rendelkező 80/840-es Zeiss refraktorom beszerzése (1990) után kezdtem el észlelni. Ezzel párhuzamosan (1991 és 2000 között) gyorsabban lebonyolítható szabadszemes napfolt megfigyeléseket is végeztem, ami később a diplomamunkám fontos részét adta. Sőt nem csak Központi Csillagunk felszíni jelenségeit, hanem annak mozgását is megfigyeltem, így készültek el a házunk elé festett napóra és analemma görbe:

A Nap árnyékának rögzítése kb. kéthetente	Az így kapott analemma görbe	Az analemma görbét a Nap is kirajzolja az égen - fotók alapján	A tavaszi napfordulókor felszerkesztett napórám
	Szolarográf felvétel az udvarunkból (2015. december 22. - 2016. március 22.). Jakab-hegy napfordulótól napéjegyenlőségig.	Szolarográf felvétel az udvarunkból (2015. december 22. - 2016. március 22.).